Posts

Utazásom az AI körül

Image
Két éve is elmúlt, hogy megjelent a Chat GPT és azóta mint eső után a gomba úgy jelennek meg a különböző mesterséges intelligencia alkalmazások. Egy nagyon szubjektív bejegyzésben összefoglalom az eddigi tapasztalataimat.  Én azok közé tartozom, akik inkább pozitívan ítélik meg a technológiai újításokat, sőt én bizonyítottnak látom, hogy a tudatos innováció jobbá tette az életünket. Ezzel együtt tudok kritikus lenni a különböző technológiákkal, mert minden éremnek két oldala van, és mert az újításokat általában egy olyan hype és evangelizmus veszi körül, amit én inkább visszanyesegetnék.  Pontosan így van ez a mesterséges intelligenciával is. Mégis, talán a mobiltelefonok, és aztán az okos telefonok megjelenése óta, szerintem nem volt ekkora előrelépés a technológiában. A mobiltelefonok felgyorsították a kommunikációt, mindenki azonnal, valós időben elérhető vált. Az, ami ilyen pittyegő üzeneteken keresztűl csak kiemelt szakmáknak (orvosok pl.) volt elérhető az hétköznapivá vá...

A millió dolláros köszönöm

Image
Azt mondja Sam Altman, a ChatGPT-t fejlesztő és működtető OpenAI igazgatója, hogy pusztán az, hogy az emberek egy megválaszolt kérdés után beírják a ChatGPT-be, hogy  KÖSZÖNÖM , az nekik (mármint az üzemeltetőnek) több millió dollárjukba kerül. Én meg azon gondolkodtam el, hogy az mennyibe fog kerülni (nekik is és mindenki másnak), amikor az emberek már nem fogják azt írni (mondani), hogy köszönöm.  Mert túl sokba kerül. Foglalja a helyet. Kinek van erre agya, hogy még udvarias, előzékeny, kedves legyen? Minden szóval bizonyíthatóan öregszem, ráncosodik az arcom, elhasználom a tüdőm, tulajdonképpen megölöm magam minden egyes köszönömmel. És akkor a mosolyról még nem is beszéltünk ugye. Azok a szarkalábak nem a pókerarctól vannak.  Amúgy persze hogy értem mire gondol, ahogy az angol mondja, "honnan jön", amikor ezt mondja. Egyrészt nekik minden egyes begépelt üzenet erőforrást használ és 100 milliós nagyságrendben a sima "Thanks" üzenetek, amit a gép elolvas, válaszo...

Sci-fi regényhez teszt olvasókat keresek

Image
Nagy fába vágtam a fejszémet és írtam egy sci-fi könyvet. Régóta foglalkoztat az írás, igazából gyerekkorom óta írok, vagy naplót, vagy soha be nem fejezett történeteket. Most ezt végre befejeztem.  Most teszt olvasókat keresek, akik szeretik a műfajt és szívesen olvasnának akár csak pár fejezetet is, hogy aztán megosszák velem a visszajelzéseiket. Egy összefüggő, elejétől végéig megírt regény lett belőle, az első marsi telepek története. Élő ember, rajtam kívül még nem olvasta, kizárólag chatgpt, ami ugyan nagyon jó visszajelzéseket adott és a tudományos, technikai részeket nélküle talán évek alatt se tudtam volna összegyűjteni.  A képek illusztrációk Most csinálom az utolsó szerkesztéseket, és ez az a pillanat, amikor szeretném megmutatni olyan embereknek, akik szeretik a hard core sci-fi könyveket. Hogy érzékeltessem ez mit jelent. Amikor megmutattam a 13 éves lányomnak, a szerintem egyik leginkább akciódús jelenetet ő három bekezdés után azzal adta vissza, hogy olyan minth...

Face to face

Image
 Visszatérő témám, hogy mennyire elszabadultak az internetes csalások és lehúzások Szingapúrban. Nem tudom otthon mi a helyzet ezen a téren, de itt ez olyan ipari méreteket öltött, hogy beépült a mindennapokba.  Miközben ez a világ egyik legbiztonságosabb városa, ha azt nézzük, hogy nincsenek nyomornegyedek, minden be van kamerázva, a biciklitolvajt a lakásáig követhetik a rendőrök a kamerán ráérnek megvacsorázni és majd ha végeztek kilátogatnak hozzá.  Az interneten azonban nem ez a helyzet. A bejegyzés apropóját az adja, hogy idén másodszor (és még csak április van!) összességében talán ötödször kellett lecserélnem a bank kártyámat mert meghekkelték és megint látom a számlaösszesítőben, hogy sunyi kis tételekkel Google Play, kanadai grocery...$3...$6 tünedezik el a pénz a számlámról mint a vajas sütemény a nagymama asztaláról már ebéd előtt a családi összejövetelen.  A legijesztőbb az, hogy a bank már nem is akar úgy tenni, mintha tudná kezelni a dolgot. Automatiku...

Hegyesi Gábor

Mint az áramütés. Úgy ért ma Hegyesi Gábor halálának híre. A legtöbb halálhírről az embernek leginkább a saját kora és minden nappal könyörtelenül közelgő saját halála jut eszébe. Egy kor után legalábbis. És én már elértem azt a kort.   Gábor halálhíre kapcsán felszisszentem. Nem is szisszentem, hanem szabályosan hátrahőköltem azzal a "hiiiiiiiiiii" hanggal, amikor valami váratlan hirtelen mindent megszakít. A feleségem a lakásban sertepertélt és ő is megállt. Kérdezi mi van? Mi történt? Mit mondjak? Hogy lehet egy mondatba belesűríteni azt ami átfutot rajtam. 32 év úgy egyszerre. Merthogy 1993-ban ismertem meg Gábort. Akkor kezdtem a Bárczin szociális munkát tanulni és ott ő volt a tanszékvezető. Volt nekem már tanszékvezetőm korábban a Virányi...talán Zoltán? nem tudom, a keresztnevében nem vagyok biztos, de abban igen, hogy ezredes volt és mi századunk körletétől egy emelettel feljebb volt az irodája. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. Egyszer én voltam ügyeletben és eleng...

Nincs itt semmi félreértés

 Olvasom a Telex cikkét arról, miképpen okoz gondot, hogy a potenciális partner egyetemek nehezen értelmezik, félreértelmezik az Európa Tanács magyar egyetemek Erasmus és Horizon programban való részvételét.  A helyzet, ahogy én látom, egy külföldi egyetemen dolgozva, sokkal rosszabb.  Nincs itt semmi félreértés. A jogi kavalkád, a különutas finanszírozás miatt megbonyolított - amúgy is lélekölő - adminisztráció miatt, az egyetemi döntéshozók, középvezetők, maguk az akadémiai dolgozók is a hátuk közepére nem kívánják a magyar partnert. És az alaphangulat amúgy is megvan hozzá.  Kimondani nem lenne politikailag korrekt (ha van még ilyesmi)...hát "félreértik a határozatot". 

Cirkuszt a bohócnak

Image
 Az egész Trump jelenségből az zavar a leginkább, hogy mennyire nem képes a világ helyén kezelni ezeket az új generációs populistákat. Orbán Viktor 10 évig tudott szabadon garázdálkodni az EU-ban mert ezek a jól fésült, kilúgozott diplomaták és mainstream politikusok el nem tudták képzelni, hogy egy kocsmai hőzöngés színvonalán (is) lehet űzni a politikát. Azért nem értem, mert történelmi példa pedig jócskán akad minderre, Róma néhány császára, középkori hadurak, de a modern korban Adolf Hitler és Mussolini sem a finomkodó diplomáciai érzékről voltak híresek, hogy a cipőjével az asztalon csapkodó Hruscsovról, a mata részeg Jelcinről vagy extravagáns afrikai, ázsiai és dél-amerikai diktátorokról ne is beszéljek.  Engem ezeknek a nagyon hasonlóan kifutó történeteknek az alakulása abban a fázisban zavar leginkább, amikor már elkezdik az ámokfutást és még mindenki úgy viselkedik, mintha minden rendben lenne. Hogy Chamberlain még azt hiszi majd gyarmatokat ajánl (olajat a túzre) Hi...