Az én kis kertem

 

Új helyre költöztünk és kicsit aggódtam a növényeim miatt. Ezekben a tipikus szingapúri ún. HDB lakásokban ez az általános elrendezés. A nagy lakótömbökben emeletenként folyosók vannak az utcafront oldalán és ezek peremén el lehet helyezni növényeket. 

A szabály az, hogy a közlekedést szabadon kell hagyni. Tehát nem lehet blokkolni a folyosót. Hálistennek ez nincs centire bemérve lehet azért játszani. A legtöbben kint hagyják a cipőiket a lakás előtt, de van aki egész kis cipőtartó szekrényként tart a folyosón de láttam már szárítót is. Hacsak nem a folyosó utolsó lakásában lakik az ember, nem éri meg telepakolni az utat, mert folyamatosan költöznek az emberek, vagy rendelnek nagyobb tárgyakat, bútorokat és ezeket ilyen kis kocsikon hozzák. Rúgnak félre mindent. 

Onnan tudom, hogy a növényeim jól érzik magukat, hogy szinte az összes szépen nekieredt. Ez a szép sárga virág nem a bonsai-ból nőt ki, a mellette lévő növénynek nyúlt ki idáig az új hajtása. Hónapokig nem virágzott, de most hogy idejöttünk ilyen szépen kinyílt. Oncidiom Golden Wish, vagy más néven a Táncoló Hölgy Orchidea a neve. Onnan kapta a nevét, hogy a sárga szírmokkal úgy néz ki ment sárga ruhás táncoló nő. 

Itt látszik másik szögből. A bonsai hivatalos neve Carmona Retusa de itt Hokkien Tea Bonsai néven fut. Nagyon szépen életre kelt ő is de vigyázni kell vele mert amint nem kap elég vizet azonnal elkezdenek halványulni majd sárgulni a levelei. Ha viszont jól érzi magát akkor fényes, sötét zöld levelei vannak és néha picike virágok is nyílnak rajta. Hamarosan letelik az egy év vele, át kell ültetnem és még nem tudom milyen föld kell neki.

Ez a Táncoló Hölgy Orchidea töve. Jól kiereszti a szárát és annak a végén nőnek a sárga virágok. 

Így.

Ez is egy orchidea, Dendrobium Miniature Enobi. Olyan régen nem virágzott, hogy nem is emlékszem milyen volt. Most nekieredt hálistennek és alig várom, hogy kinyíljon. Szingapúr az orchideák paradicsoma. Én sikerrel kinyírtam vagy négyet, ami azért furcsa mert Észtországban is voltak orchideáim, amik viszont túléltek mind engem mind pedig az éghajlatot. Amikor elköltöztünk elajándékoztam őket. Itt tenyérnyi hatalmas orchideák vannak, akarok majd venni újakat.

Ez a növény kis családom véleménye szerint már régen halott. Pinus pinea silver crest a neve és bennem még él a bizalom, hogy ez nem halott, ez ilyen. De most elbizonytalanodtam, mert rákerestem a neten és az összes képen zöld. Az enyém vagy albinó, vagy halszálka már szegény.

Ez az egyik első növény, amit itt vettem. A régi lakásban sokáig bent volt, jól mutatott háttérként a Zoom videókon. Egy idő után nagyon kezdett sárgulni ezért kivittem. És ott gyönyörűen életre kelt. Ma már magasabb mint én és nem tudom miért ilyen kerek bubifrizura szerű lombja lett pedig más képeken nem így néz ki. Nálam ilyenre nőtt. Nagyon sok vizet igényel, napi 2 litert simán benyel. Viszony cserébe ilyen szép egészséges sötétzöld leveleket ereszt. 

A víz most kevésbbé gond, mert ha esik az eső (és az egyenlítőnél majd minden nap esik nem is akárhogyan) akkor pont szépen bever az eső a virágokra de a széltől viszont védve vannak. Így is a biztonság kedvéért kikötöztem ezt, mert az előző helyen egy vihar simán elcsapta a folyosó végére. 

Ahogy össze vannak tolva egymásra nem válik élesen el a pálmától, de a fehér virág a Tabernaemontana divaricata-hoz tartozik, amit itt úgy hívnak: Pinwheel flower

Nagyon érdekesen muzsikál, mert én mindig már-már lemondok róla, egyes ágai elszáradnak, de más irányokba (a nap irányába) mindig életre kell. A növény Indiában őshonos, de elterjedt egész Dél-Kelet Ázsiában a melegebb helyeken. Hát Szingapúrban melegből nincs hiány.

Ugyanezek egy rövid videó-összefoglalóban: