Beszél hozzád a város....

Van a lépcsőházunk aljában, közvetlenül a lift mellett egy hosszú képernyő, amin folyamatosan hirdetések illetve hírdetmények mennek. A mi házunk "csak" 14 emeletes, egy kifejezetten öregnek számító HDB lakótömb Szingapúrban, de még így is kicsit mindig várni kell a liftre és ilyenkor az ember olvasgat.

Én bárhova megyek, mindig kíváncsi vagyok hogyan beszél hozzám a város. Főleg a kiírások, reklámok, hírdetmények érdekelnek, de ide tartoznak a graffitik, a köztéri szobrok, domborművek, az ahogyan a tereket alakítják. Amikor ki van téve egy pad az már egy üzenet. Egy meghívás. Talán a Kopaszi gáton volt az annak idején, hogy voltak ilyen padok és mellette a füves részre ki voltak téve táblák, hogy fűre lépni szabad. 

De számomra még a reklámok is beszédesek. Már amikor még csak látogatóba jártunk Szingapúrba feltűnt nekem, hogy a hírdetések nagyon mások. 

Nyilván nincs semmi meglepő azon, hogy egy gazdag országban, ahol az embereknek van pénze, a legkülönfélébb befektetési ajánlatokkal bombázzák őket. Az már figyelemreméltóbb, hogy ezek között a befektetési ajánlatok között egyre gyakrabban jelennek meg fenntartható, zöld befektetési lehetőségek.

Olyan 7-8 évig dolgoztam Örményországban úgy, hogy évente kétszer néha háromszor is odautaztam. Emlékszem folyamatosan ezek alatt az évek alatt ugyanaz a reklám ment a jereváni reptér hatalmas kivetítőin. Fiatal örmény férfi elegáns öltönyben megteszi a tétjét egy kaszinóban (a városból a reptérre vezető út tele volt kaszinókkal és játéktermekkel Jerevánban). Mellette áll mosolyogva dekoratív barátnője (felesége?) akivel mosolyogva ölelkeznek össze, amikor a ruletten nyer a fickó és belekortyolnak az öblös pohárban aranyló örmény konyakjukba. Vált a kép hirtelen, a férfi apját látjuk, aki a napsütötte tájon vezet nyitott tetejű, a klasszikus olasz dizájnt idéző autóján. Mintha Észak-Olaszországban lennék. Gyönyörű táj, drága autó, szép öltönyök, ékszerek, ital és mindennek hátterében a siker forrása és receptje, a kaszinó. 

Meg nem tudom mondani ma már, hogy a reklám egyébként a kaszinót, a Ararat konyakot vagy Örményországot mint turisztikai célpontot reklámozta. Pedig ültem eleget a reptéren hajnali 4-5 magasságában, amikor a Bécsbe majd később mikor már Észtországban éltem a Moszkvába menő gépre vártam. Ez utóbbi utasai nem a reklámból jöttek. Azokban a jellegzetes kaukázusi fekete bőrdzsekijeikben és hegyes orrú cipőikben hatalmas csíkos nejlontáskákban vitték a hazait Moszkvába, ahol vendégmunkásként dolgoztak. 

Az örmény üzenet egy közös álom volt. Egy vágyott kép. Kelet-Európában ezt mi is megélhettük, hiszen a legegyszerűbb Danone joghurt reklám is, ami eredetileg egy német középosztálybéli család környezetében lett felvéve az nálunk úgy hatott mint egy vágyálom. Volt egy olyan rejtett üzenete, hogy aki Danone termékeket fogyaszt annak ilyen háza, ilyen zöld kertje, ilyen felesége lesz és így csóválja a farkát majd a kutya amikor a család az egészséges reggelihez készül. Ezt és ehhez hasonló reklámokat néztük a magyar panelházakból a 90-es években. 

Szingapúr üzenete mindig edukatív. Ha rosszmájú akarok lenni, akkor úgy is fogalmazhatnék, hogy kioktató. Teljesen egyértelmű, hogy a reklámok célja ott is az emberek elválasztása a saját pénzüktől, de ebbe ők szeretnek egy leckét is elhelyezni, ami megmutatja az oda vezető utat. Mármint a sikerhez, a fogyasztáshoz. 

Öt évvel ezelőtt fotóztam le ezt a plakátot a szingapúri metróban az egyik látogatásunk alkalmával:

"A ruhatárad már feltöltötted,
gondoltál esetleg arra,
hogy a prezentációs készségeidet is fejleszd?"

A reklám a kormányzati SkillFuture programot népszerűsíti, a karrierjük derekán járó munkavállalókat arra ösztönözve, hogy vegyenek részt tövábbképzéseken, mert az előrelépés, a nagyobb fizetés, az anyagi jólét záloga ez.

Itt van a férfiaknak szóló párja:

"Minden szórakoztató eszközöd megvan már, 

nem kéne esetleg a kreatív gondolkodásba is ugyanígy befektetni?"

A bejegyzés elején említett liftajtó melletti hirdetés a Punggol Digital District (Punggol Digitális Kerület) felhívása gyerekek (tanulók) és mezei lakosok részére. A városrész a szigetország első igazi okos városrészeként készül (szerintem párhuzamosan három-négy nagy projekt is pályázik erre a címre mondjuk). Mondjuk azt, hogy akkor ez az egyik.

A program központi eleme, hogy egy nagy rendszer (itt imádják az ökoszisztéma szót) keretében összehozzák a felsőoktatást, a vállalkozásokkal és a térség lakóövezetével, ami így egy egységet alkot egymás tereit használva és egymásra hatva.

A terv okos része egyrészt az, hogy többfunkciós épületegyüttesekben gondolkodnak, melyek egymással összeköttetésben állnak és melyek fenntartása összehangoltan egy rendszer keretében történik amely nagyon sok nyílt forrású adattal fog szolgálni a kerület életéről. Ezekhez az adatokhoz vállalkozások, startupok, de tulajdonképpen bárki, szabadon hozzáférhet és saját innovatív ötletekkel csatlakozhat folyamatos innovációkkal jobbá téve a közösség életét. 

A kerület "vérkeringését" egy központosított logisztikai rendszer biztosítja optimalizálva az áruszállítást és csökkentve a forgalmat. 

A trópusi éghajlat sajátosságait figyelembevéve (nagyon nagyon meleg van), egy megintcsak központi hűtőrendszer működik majd és már eleve az épületek elhelyezkedése, a zöldterületek aránya és kiterjedtsége ennek megfelelően lett tervezve.

Több helyen látom, itt is készül az a pneumatikus hulladékgyűjtő és kezelő megoldás, ami egy vákuumos csőrendszeren keresztűl gyűjti össze a kerület által termelt hulladékot és egy föld alatti hulladékfeldolgozóba juttatja azt. Megszűnnek a szemetesautók és az erjedő hulladék szaga. 

Okos energetikai megoldások (napelemek, elektromos járművek és készülékek töltőállomasai) megintcsak egy összehangolt okos rendszerben elégítik ki a térség energiaigényét és monitorozzág a fogyasztást. 

Mi nem Punggolban lakunk, az a sziget északi, északkeleti részén van. Mi ehhez képest Queenstown-ban lakunk, ami az egyik központi kerület a sziget déli részén. 

Mégis a mi liftajtónk mellett is megjelent a hirdetés, hogy ötleteket várnak arra, milyen üzenetek jelenjenek meg ezeken a kihelyezett képernyőkön úgy, hogy az a közösségfejlesztést szolgálja. Elég egy háromperces videót is beküldeni és a legjobb 2 ötlet 2000 dolláros (kb. fémillió forint) jutalmat kap, 8-an kapnak 500 dolláros jutalmat és két közönségdíjast is választanak 1000-1000 dolláros díjakkal.

Én nagyon fontosnak tartom az ilyen kezdeményezéseket. Magam is dolgozom zsüriként és mentorként két szingapúri programban. Az egyik a Singapore International Foundation nemzetközi startup kezdeményezése, ahova társadalmi vállalkozás ötleteket várnak és a legjobb 15 ötletet egy évig kísérik végig a fejlesztés útján a legjobb hat ötlet pedig egyenként 20.000 dolláros (ötmillió forintos) támogatást kap. A National Youth Council és a UNDP közös programjában pedig két olyan már működő társadalmi vállalkozást támogatok, akik már túl vannak ezen az első fázison, meg is kapták a maguk támogatási pénzét és most egy következő lépcsőben már 60.000 dolláros (15 millió forintos) támogatásért versenyeznek. 

Mutattam a lányomnak a hirdetést, nem akar-e pályázni valami ötlettel a Punggol Digital District programjába. Én is kíváncsi vagyok rá, ő vajon mit üzenne a városnak ezeken a képernyőkön keresztül. Hétfőn lesz 10 éves az én kicsi lányom...nem a rezsicsökkentés jön az arcába.