Az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás II.
Az előző bejegyzés az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás szélesebb kontextusát mutatta be és már ott is igyekeztem kiemelni a történtek idődimenzióját, hangsúlyozva azt, hogy milyen hihetetlenül gyorsan történt minden.
 |
| forrás |
Most az időt méginkább kiemelem és a Magyar Néphadsereg felkészülésének lépéseit veszem sorra, M. Szabó Miklós nagyszerű tanulmánya alapján.
Ahogy azt az előző bejegyzés végén írtam Kádár János 1968 július 15-én mondott igent a csehszlovákiai beavatkozásban történő magyar részvételre.
Két nappal később, 1968 július 17-én Mihail Kazakov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek (VSZ EFE) törzsfőnöke – aki egyúttal a „Šumava”-gyakorlat – törzsfőnöke is volt, 1968. július 17-én 18.37-kor sürgős értesítést küldött a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének (MN VKF), miszerint a Szovjet Posta kérte a Magyar Postától három telefon- és két géptávíró-hírcsatorna létesítését Budapest és Legnica (Wrocławtól 90 km-re nyugatra, a szovjet Északi Hadseregcsoport főhadiszállása) között.
Csémi Károly altábornagy, aki a szabadságon lévő hadügyminisztert Czinege Lajost helyettesítette, a kérést és a megtett intézkedéseket még 18-án jelentette Biszku Bélának, a fegyveres erőket felügyelő KB-titkárnak, aki azt jóváhagyólag tudomásul vette.
Ezt követően, Ivan Tutarinov vezérezredes, az Egyesített Fegyveres Erők Főparancsnokának (EFEF) magyarorországi főképviselője július 22-én három témában kereste fel Csémi altábornagyot:
- Iván Jakubovszkij marsall az iránt érdeklődött, mikorra várható válasz arra a korábbi kérdésükre, miszerint egyetért-e a magyar pártvezetés abban, hogy Kazakov hadseregtábornokot Szergej Stemenko hadseregtábornok váltsa az EFEtörzsfőnöki beosztásban;
Andrej Grecsko marsall üzenetét tolmácsolva közölte,
- hogy újabb gyakorlatot terveznek a közeljövőben Csehszlovákia területén, s kéri, hogy egy hadosztállyal, „… ha ez nem megy, úgy kisebb erővel, de feltétlenül vegyünk »valamilyen formában« részt.” A gyakorlat kezdete és időtartama még nem ismert, de ezekről a döntés a közeli napokban várható, amiről időben értesítik a magyar partnert.
- a gyakorlattal kapcsolatban még azt is kérte a magyar féltől a szovjet védelmi miniszter, hogy járuljon hozzá egy szovjet hadosztályt ideiglenes jelleggel – a gyakorlattal összefüggésben – Magyarországra telepítsenek át.
A szovjet vezetés, tehát folyamatosan egy hadgyakorlatról kommunikált, pedig addigra már rég megszületett a politikai döntés a katonai beavatkozásról.
Csémi altábornagy a fentieket jelentette Kádár Jánosnak, Fock Jenő miniszterelnöknek és Biszku Bélának, akik felhatalmazták az alábbi válasz közlésére:
- a szóbanforgó gyakorlaton egy csökkentett állományú hadosztály vesz részt; (tehát úgy tűnik ez lett a "legkisebb közös többszörös")
- tudomásul veszik egy szovjet hadosztály Magyarországon való átvonulását, valamint
- egyetértenek a törzsfőnök-cserével.
A magyar vezérkari főnök a fentiekről július 23-án tájékoztatta a főképviselőt, aki másnap (július 24-én) 11 órakor – nagyon sürgethetett az idő! – ismét megjelent a szabadságon lévő honvédelmi minisztert helyettesítő Csémi Károly altábornagynál, de már Konsztantyin Provalov vezérezredes és F. K. Maruscsak altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, illetve törzsfőnöke társaságában.
A megbeszélés során Provalov vezérezredes közölte, hogy gyakorlatot tervez Csehszlovákia területén, s kéri az ebben részt vevő hadosztály, valamint a tervezésbe bevonható személyek kijelölését. Úgyszintén, a magyar fél döntése, hogy a hadosztályt az első vagy a második lépcsőben alkalmazza. Ennek álszent voltát mi sem bizonyítja, mint az, hogy azonnal „tanácsolta”: a hadosztály „lehetőleg” teljes állománnyal és az első lépcsőben tevékenykedjen.
A gyakorlat elgondolásáról tájékoztatták a magyar partnert: a Dunántúlról három szovjet, míg attól keletre egy magyar hadosztály nyomulna be Csehszlovákia területére, bizonyos körletek birtokbavételével. A gyakorlat politikai célja: segítséget nyújtani a csehszlovák népnek az ellenforradalom leverésében, amit az ottani társadalomnak, de saját katonáinknak is meg kell magyarázni.
A gyakorlat közvetlenül érinti az ország területének és lakosságának jelentős részét. Ezért célszerű felkészülni a lakosság tájékoztatására, a katonák felkészítésére, valamint a szükséges biztonsági intézkedések előkészítésére;
-Világossá tették, hogy július 26–27-étől lehet számolni az események megindulásával; tehát két nap múlva!!
Elhangzott a beszélgetésen az is, hogy a csehszlovák fegyveres erők ellentevékenységének függvényében sor kerülhet fegyveres harcra is. (A gyakorlaton, ugye....)
Július 25-én Reményi és Szűcs vezérőrnagyok Csémi altábornagy parancsára felkeresték Maruscsak altábornagyot, a Déli Hadseregcsoport törzsfőnökét, aki tájékoztatta őket a tervezett gyakorlat elgondolásáról, a részt vevő magyar hadosztály várható feladatáról, valamint a gyakorlat tervezésével és biztosításával kapcsolatos követelményekről.
Ezek lényege:
- A szovjet csapatok a gyakorlaton részt vevő valamennyi szövetséges erővel egyidőben, lendületes előnyomulással meghatározott körleteket vesznek birtokba.
- Az ott talált fegyveres erőket békésen, vagy a helyzettől függően erőszakkal lefegyverzik, és a birtokbavett terület szilárd ellenőrzésével biztosítják a politikai célkitűzések elérésének feltételeit.
- A gyakorlatot a hadseregcsoport parancsnoka vezeti, s a magyar hadosztályt a mellé kirendelt VK-operatív csoporton keresztül irányítja. A hadosztály feladata: a Nagybátony–Gödöllő megindulási körletből Hatvan–Novo Mesto irányban előre nyomulva birtokba venni Nové Mesto–Sered–Nové-Zámky–Sturovo–Vel Krtis körletet (mintegy 10 000 km²), melyben kilenc (10 lett abból) helyőrség-parancsnokság létesítésével biztosítani annak szilárd ellenőrzését.
Az ebből adódó közvetlen feladatok: a kijelölt hadosztály felkészítése úgy, hogy állománya és harcértéke legyes arányban a végrehajtandó feladattal, valamint a készenlétet az összpontosítási körletben (ÖK) július 30-án 03.00-ig érje el
Comments
Post a Comment