Ha Kína is bedől...

Miközben otthon forradalmi hangulat alakul, érdemes egy kicsit szétnézni a nagyvilágban, mert a mi forradalmaink úgyis mindig olyanok, hogy a nagy viharok szelén érkeznek. 

Az európai energiaválság és az ahhoz sok tekintetben kapcsolható növekvő infláció hatását már meseország is megérzi, hirtelen nem akarat és narratíva kérdése lett a valóság, hanem kopog az ablakon. Hogy Európa ezzel van elfoglalva azon nincs mit csodálkozni, de meg kell jegyezzem, hogy itt a világ keleti felén Ázsiában egész más hírek pörögnek az oldalakon.

Szingapúr folyamatosan Kína és az Egyesült Államok között találja magát, ezért itt a hírek, a figyelem, mindig-e a két ország és a világban általuk gerjesztett turbulencia viszonyaira figyel. 

Kínából márpedig hónapok óta nagyon rossz hírek érkeznek. 

Alig egy héttel ezelőtt zavargásokat vert szét a rendőrség - és azért emelem ki ennek a részleteit, hogy felhívjam a figyelmet arra, miket tudnak ezek az újkori, kreatív diktátorok bevetni a "társadalmi béke" fenntartásáért.

1. Körülbelül 1000 kínai bankbetétes gyűlt össze Zhengzhou városában a People's Bank Of China (kb. a helyi OTP) egyik helyi fiókja előtt, mivel a bank befagyasztotta a betéteiket. A rendőrök mellett, azonosíthatatlan biztonsági emberek jelentek meg, akik gyakorlatilag szétverték a tömeget. 

2. Még a megmozdulást megelőzően kiderült, hogy az sokkal nagyobb is lehetett volna, ha a kínai helyhatóságok nem maniplulálják a COVID adatokat. Az európainál és sok esetben az amerikainál is sokkal előrehaladottabban digitalizált Kínában hírtelen felháborodott bankbetétesek tömege "lett Covidos"és a telefonjaikra megérkezett a karantén utasítás, ami lehetetlenné tette hogy ők is beutazzanak a tüntetésekre. 

Ezt nem a meglepetés hangján írom, egészen pontosan lehet tudni mára, hogy mire használják Kínában a technológia legújabbkori vívmányait. 

A helyi bankbetétekkel kapcsolatos első botrányok még áprilisban kerültek felszínre, amikor pár kisebb, helyi illetőségű bank befagyasztotta a betétesek számláit azzal, hogy szervezett bűnözői csoportok. 40 milliárd yuan (5,92 milliárd amerikai dollár) értékben tüntettek el pénzeket az érintett bankokból illegális átutalásokon és hamis hitelfelvételeken keresztül. 

A kínai pénzügyi rendszer (és egyáltalán Kína) híresen átláthatatlan ezért csak amikor igazán nagy baj van és már nincs mivel (ideológiai maszlaggal és kormányzati pénzekkel) kitömni a hézagokat jön el az igazság pillanata (ott is). Az átláthatatlan helyi bankok hihetetlen módon eladósodtak, tele vannak rossz, visszafizethetetlen hitelekkel mert a pénzt évek óta pumpálták haveri cégekbe akik elitklubbot alkotva vannak összefonódva a helyi hatóságokkal és a bankokkal. 

Hitelt nem üzleti tervekre és garanciákra adtak, hanem jó összeköttetésekre és pénzt alapvetően két forrásból szereztek minderre. Egyrészt azzal szívták el a lakosság megtakarításait, hogy nagyon kedvező hozamokat ígérő vagyonkezelői szolgáltatásokat kínáltak, és az így beáramló pénzekből (és nem a rossz hitelek visszafizetéséből) fizették ki az előző betéteseket. Tehát egy klasszikus piramisjátékba kezdtek. Másrészt ha baj volt a központi kormányzat mindig kisegítette ezeket a zombi bankokat, amíg ömlött a pénz a gazdaságba. 

De már nem ömlik. Náluk nem az EU támogatások apadtak el, hanem a COVID megtépázta a globális ellátóláncokat, ráadásul miközben a világ többi részén (legalábbis jelen pillanatban) lecsengeni látszik a COVID, Kínában még akár tízmilliókat rendelnek szigorú karantén alá, a teljesen eszetlen zéro COVID stratégiát erőltetve. Ez pedig gyárak, megint egész iparágak számára kulcsfontosságú termékek, alkatrészek, alapanyagok eltúnésével jár, ami akkor is kihat a teljes gazdasági teljesítményra, ha az ország méretéhez képest mindig csak kisebb területek vannak lezárás alatt. Teljesen mindegy, hogy azért áll egy gyár, mert karantén van a területén vagy azért mert nem jön alkatrész.

És minderre még jön egy hatalmas ingatlanválság is. Az itteni sajtóban egymást érik a hírek ledózerolt, soha egy lakót nem látott egész városnyi új épületekről, mert becsődöltek a fejlesztések. Kína nemzeti össztermékének kb. harmadát adja az építőípar, hihetetlen tempójú infrastrukturális fejlesztések zajlottak ott az eltelt 20 évben. A helyi bankokkal és haveri üzletemberekkel összefonódott helyi hatóságok legnagyobb bevétele márpedig eddig abból származott, hogy területeket adtak el a fejlesztőknek új építkezésekre, amikre a haveri bankok nyakra főre adták a hiteleket, és amíg dőlt a pénz, mert az emberek megtakarításai jöttek és/vagy az állam pumpálta a bankrendszerbe a pénzt, addig úgy tűnt ez örökké fog tartani. 

Mára a helyhatóságok tartozásai elérhetik a GDP 44%-át, de a pontos számot senki nem tudja. Ezért azt sem lehet tudni, hogy hány ilyen helyi bank van? Talán az összes és ez nemzeti modell. A pekingi vezetés azt szeretné elhitetni, hogy ezek speciális helyi esetek. 

Mégis ha bárki írni mer ezekről azonnal lecsap a cenzúra és az emberek növekvő számban nem férnek hozzá a befektetett, vagy akár csak betétbe helyezett pénzükhöz. 

Szingapúrban kézzel fogható a kínai (elsősorban Hong Kong-i) pénz és azok tulajdonosainak idevándorlása. Hogy Európában kemény tél lesz, az egyre valószínűbb, ha bedől Kína is, akkor az nem csak kemény, hanem hosszú tél is lesz....