A luxus és a szingapúri tizenéves esete
Bejárta a szingapúri bulvársajtót egy 17 éves helyi lány (Zoe) története, akit az édesapja egy Charles & Keith táskával lepett meg amiről a lány rövid tik-tok videó formájában számolt be azzal a kísérőszöveggel, hogy
- "köszi apa!"
A videót meg azzal feliratozta, hogy:
- "Az első luxustáskám! :))"
@zohtaco thank you dad 🥹
♬ Glitch - Just audios
A tinédzserlány lelkesedése nem tarthatott sokáig, mert megérkeztek az első kommentek, amik erősen kétségbevonták, hogy a Charles & Keith egy luxusmárka lenne:
- Ki mondja el neki? (mármint, hogy ez messze nem egy luxusmárka)
Zoe egy válaszvideót készített, amiben sírva mondja el, hogy számára nagyon kényelmetlen a pénzről beszélni, mert neki sosem volt sok. Elmeséli, hogy ők nem tudtak kenyeret venni a Bread Talk-ban (az egy menő helyi pékséglánc itt...ahol sokkal drágább a kenyér, mintha megvennéd a szakszervezti fenntartású közértben). A különböző újságcikkekből és Zoe korábbi tik-tok videóiból szedtem össze, hogy 13 évvel ezelőtt, tehát a lány 4 éves korában költöztek a Fülöp-Szigetekről Szingapúrba. Az apja jött először, majd egy évvel később követte őt a családja.
Én felnőtt fejjel is nagyon át tudom élni Zoe helyzetét. Szingapúr a világ egyik legdrágább városa, nagyon kis helyen van összezsúfolva nagyon sok ember, nagyon nagy jövedelmi különbségekkel. Én is azt éltem meg itt, hogy a társadalmi státuszom meredeken zuhant ideköltözve ahhoz a szinthez képest, amit Észtországban megengedhettem magamnak. Itt olyan orrfacsaró luxus és gazdagság veszi körbe az embert, hogy egy tizenévesnek, aki a közösségi média bűvöletében és a kortárscsoport erős hatása alatt él egyszerűen tragédia amikor elmennek az üzletek előtt és a szülők csak annyit tudnak mondani, majd legközelebb. (ami, ahogy Zoe megjegyzi a videóban, soha nem jön el...)
Zoe a neki negatív kommenteket küldő (egyébként jobbára névtelen, arctalan profilokról van szó szokás szerint) embereknek azt jegyzi meg válaszképpen, hogy számukra talán nem luxus egy $80-os táska de számára és a családja számára ez a pénz sok. Ekkor fakad sírva a videóban. Arról beszél, hogy nagyon hálás az apjának, hogy megvette neki ezt a táskát. Nem tudta, hogy ennyi gyűlöletet fog kapni egy táska miatt, ami neki annyi örömet okozott.
@zohtaco Replying to @cressy ♬ original sound - zoe 🦋
Ettől a két videótól aztán felrobbant a tik-tok szingapúri része és Zoe több mint 15.000 kommentet kapott.
A kommentárok döntő többsége Zoe-t támogatta, megosztotta élményét, hogy nekik is ez volt az első "nagylány táskájuk" és hogy annak idején a mennyben érezték magukat egy ilyen táska tulajdonosaként. Nekem személy szerint azok a kommentárok tetszettek a legjobban, amik az apját éltetették, a táskát azáltal emelték luxuskategória sorba, hogy az apja szeretete van benne, ami minden márkánál többet ér.
A videók így érték el a helyi bulvársajtó küszöbét és onnan szintet léptek a dolgok. A cég (ami egyébként egy helyi márka) felvette a kapcsolatot a lánnyal és az alapítók ebédre hívták meg a lányt és az apját és egy japán Ramen étterem is megvendégelte a családot.
Én hajlamos vagyok alászaladni az ilyen történeteknek, a feleségem sokkal óvatosabb, az ő véleménye az, hogy ez a Charles & Keith (akiket ő sem tart luxusmárkának) gerillakampánya. Nekem fogalmam sem volt a cég létezéséről korábban, de ez nálam nem meglepő én az összes világmárka tekintetében azt hiszem három-négy után elakadnék a felsorolásban. De ismerem nagyon azt a stílust és világot, amit Zoe megjelenít, látom a lányomat kicsiként de lassan belenőni ebbe az itteni világba.
Én már öreg vagyok ehhez, én kőbányáról, a faros buszok őszi szürke reggeleiből jöttem. Nekem minden reggel itt olyan, hogy hamarosan jönnek a recepcióról, hogy vége a nyaralásnak elfelejtettem kicsekkolni. Én is csak havi 2-szer háromszor engedhetem meg magamnak a BreadTalk kenyeret, de találtam olcsóbban sokkal jobbat. Szivet melengető volt nekem látni, ahogy a helyi online közösség megtámogatta ezt a lányt, ráadásul egész szépen elhelyezték ezt a táskát egy úton (egy narratívába), mint egy belépő a felnőtt a világba, ahova az apja kemény munkája és szeretete juttatta el. Sok komment azt jegyzi meg, hogy a nagyobb márkák is el fognak jönni Zoe-nak (aki tényleg szerintem nagyon okosnak és műveltnek is tűnik, nem egy műkörmös kategória) pont arra építve, amit az apjától kapott szeretetben, küzdeni tudásban és ezek értékelésében.
Szingapúr nem az a hely, ahol az anti-globalisták Ozara fesztivált tartanának, itt a pénz, a fogyasztás, a világmárkák, a fejlettség egy új vallássá állt szinte össze, amit a helyi szövegkörnyezetben nagyon kevesen kérdőjeleznek meg. Minden az önmegvalósításról és az egyéni teljesítményekről szól, az érdemről és az ahhoz vezető kemény munkáról. De ez nem jelenti azt, hogy lelketlen vagy szívtelen lenne ez a hely, Zoe nagyon erős támogatása jó példája ennek.
Comments
Post a Comment