A mi középkori haduraink

Ez a dolgok rendes menete. Annak ékes bizonyítéka, hogy a rendszer és annak intézményei működnek. A repülőgépet, a lázadók vezérével lelőtték. Minden a legnagyobb rendben. 

Ehhez kell most már hozzászokni. Hogy a világ, amiben élünk, az középkori hadurak korlátlan hatalmának szabad vadászterülete. Vandálok, vizigótok, germán törzsek. Kiesel egy ablakon, megfogsz egy mérgezett kilincset, lelőnek egy repülőről. Ezek bármikor megeshetnek veled ha ellenzékiként választáson indulnál, ne adj isten lázadást, palotaforradalmat tervezel. 

Kisebb léptékben (Magyarországon minden kisebb léptékben követi a trendeket), elég ha megtetszik a céged. Kiszemelik és hirtelen el akarod adni. Nem tudtál róla, de el akarod adni. Ha mégsem, akkor nem kell eladnod, el is vehetik. Jogszabályt egy éjszaka alatt tudunk módosítani, és végsősoron még mindig ott van, hogy kieshetsz egy ablakon vagy szívrohamot kapsz. 

Ennél is kisebb léptékben, éppen elég ha egy nem megfelelő Facebook bejegyzést lájkolsz. Rapportra mész, gyengéden figyelmeztetnek, hogy merre van a helyes lájk, esetleg kibasznak, mint macskát szarni a munkahelyedről, példát statuálva más lájkolóknak. 

Nagyon világossá lett nem egyszer, nem kétszet téve, hogy mi itt az elvárás. Még csurranhat-cseppenhet is ha hasznunkra vagy. Csak tudd a helyed.  

Elég sokan vannak, akik szerint a világ valójában így működik. Hovatovább, mindig is így működött. Ez a dolgok rendes menete, ez az élet törvénye. Csak valami rózsaszín felhőben úszó naív aktivisták, migráns simogatók gondolhatnak olyanokat, hogy jogállam, meg a law and order. Azért angolul írom, mert magyarul a törvény és rend kifejezés is inkább Döbrögi törvény és rendjére vonatkozik, aki megmutatta a 10 éves forma libapásztornak azt. 

Mifelénk már inkább azon van csodálkoznivaló, hogy még mindig léteznek és terjednek mesék, amiben Ludas Matyi háromszor veri azt vissza kenden. Amúgy annak mi lett az igazi vége? Mármint ok megkapta Döbrögi harmadszor is. Ludas Matyi rendezte adósságát. Aztán mi lett? Ő lett a földesúr és most már (a másik, az álmodott világ szerinti) törvényes rendben ment minden? Aligha. A rajzflimben Döbörgi himbálózik a hintó ajtajába szorulva. Ludas Matyit nem látjuk. A legvalószínűbb, hogy felszívódik megint nyugatra. Építész lesz Olaszországban, vagy német frontsebész. Mert ha marad, Döbrögi felgyógyul és ha egyedül nem bír akkor nagyobb hatalmasságokat bevonva mennek Ludas Matyi után. A rendszer nem változott, egy éles eszű kölyök sikerrel bosszút állt. Nekünk ennyi elég is happy endnek, már ott a megkönnyebbülés. Döbrögi felgyógyul a harmadik verésből, talán még vérmesebb, még kegyetlenebb lesz ezek után, még paranoiásabb de nekünk ott a tudat, hogy egyszer (háromszor) elverték. Mint a győri polgármester videója vagy a csatornán ereszkedő Szájer. 

Sőt továbbmegyek. Azok akik arról beszélnek, hogy ez a világ rendje, egy beszélgetés során elég hamar elérnek arra a pontra, hogy máshol is ez megy csak szebben van díszítve. Pontosabban még adnak a díszítésre, a látszatra, a felszínre, de a mélyben ugyanaz megy. Sőt...

Volt egy jelenet a Netflix Pablo Escobar, kolumbiai drogbáróról szóló sorozatában arról, hogy a helyi drog kartellek pontosan tudták, hogy bármi történik nem szabad megölni az amerikai kábítószer ellenes ügynökség (DEA) kolumbiába küldött embereit. Ha csak véletlenül valami fura oknál fogva hirtelen elhalálozna egyik ügynökük, akkor le fog szállni abban a városban egy pár amerikai helikopter az éj leple alatt és szarrá lövik a kartell valamelyik kocsmában tanyázó embereit és azok sleppjét. Hivatalosan letagadják, ez sosem történt meg, a kolumbiai kormány jobban teszi ha szemet húny. Az amerikaiak azt végeznek ki, akit akarnak. Az mennyiben más? Ja, hogy nem hozza le a CNN. 

A felszín és annak a fonákja. 

A mélyben ugyanaz az agytörzsi szintű, ősi ösztönökön alapuló vad erőszak zajlik, mint a vikingek vagy a tatárjárás idején, csak nyugaton egy ideje ezt már nyakkendőben csinálják. Keleten (és mi pár év alatt mintha egy földcsuszamlás lett volna, úgy sodródtunk egyre keletebbre) pusztán annyi a különbség, hogy már a látszatra se adnak. Sőt, az egy őszintébb, autentikusabb világ, mert nincs szükség paravánra. Mert milyen felszabadító már, amikor valaki végre kimondja az igazságot. Mint a Trump, meg ez az Orbán. Lecsapoljuk a mocsarat, vége van ennek a pózőr tettetett világnak. Streetfighterek vagyunk, igazi forradalmárok. Mi ugyanis nyíltan lopunk, zsarolunk, fenyegetünk, gyilkolunk ha kell. Ti még beöltöztök demokratának. 

Mert minek ide a porhintés. A Nürnbergi per nemzetközi jogi szempontból igencsak kérdőjeles volt, valójában a "jaj a legyőzötteknek" elv alapján ugyanolyan véres leszámolás volt, mint bármelyik ókori háború után, amikor nyilvánosan, megszégyenítve kivégezték az ellenfél vezéreit. Szeptember 11 után fabrikált indokokkal a földdel kellett egyenlővé tenni két országot is (Afganisztán és Irak). Karthagónak vesznie kell alapon lett mindkét hely visszaküldve a kecskebaszó sivatagi pásztorok szintjére, nagyon egyértelműen üzenve, hogy mi történik azzal, aki az oroszlán bajszát huzigálja. 

Az egyetlen fejlődés annyiban van, hogy kell valami fedősztori, valami narratíva, nemzetközi koalíció, terror elleni háború, hogy el lehessen hitetni a szavazóval, hogy neki egy civilizált modern világot hoztunk. 

Az összes összeesküvés elmélet, az elitellenesség, az anti establishment erre a gondolatsorra van felfűzve. 

Ebben a szövegkörnyezetben erős, fifikás, talpraesett vezetőre van szükség, aki pontosan érti és érzi ezt a világot, nem dől be a felszín hazug látszatának és képes a nagyok játékát játszani. Erőt kell mutatni és egységet. Aki ebből kibeszél az gyengíti a rendszert, a bástyát, a védelmet. Vagy azt akarjátok, hogy ezek a fogalmatlan, minimum sajnálnivaló szánalmas senkik jöjjenek vissza, akit egy IMF hátulról Brüsszel meg előlről pakol. Akik politikai teljesítménye egy világváros élén odáig terjed, hogy átad egy új bicikliutat. Nálunk az a  kerületi közterültfelügyelet igazgatóhelyettesének a szintje. Ennyit értenek ezek a szimbolumok világából és a politika valódi természetéből. Hálistennek a magyar ember bölcs és sosem fog az erőtlen, életképtelen formációkra szavazni. Ebben a kemény világban kemény vezetőre van szükség. 

Melyik az igazi világ? És melyik a fonákja? 

Ebben az értelmezésben, amit mi civilizációnak, jogrendnek, polgári, politikai és szociális jogoknak hívunk az egy alma héjához mérhető, törékeny, hamis, látszat világ, egy gyógytapasz a nyílt törésen, a való világ vad brutalitásán. Önáltatás. Nemhogy fejlődés nincs, hanem durvulás van, mert a nyílt erőszak annyiban biztonságosabb, hogy legalább látszik. Mi ezt a biztonságot hozzuk el neked. Csak a te döntésed melyik végén vagy a botnak.