Az NFT és barátai

Van ez a hype parabola. Nagyon nagy az igény valami Breaking News berobbanásra folyamatosan a felszínen kell tartani a lelkesedést, vagy éppen az aggodalmat. 

A technológiától megmentést, áttörést várunk (én is várom), meg berobbanó üzleti lehetőségeket. És erről senki nem akar lemaradni. 

Minden kecskében unikornist látunk és mindenki early adopter akar lenni. 

Ez akár önkritika is lehetne, bár szeretném magamról azt gondolni, hogy nálam elég hamar elérkezik a kijózanodás. 

Mert itt van ez az NFT. Illetve volt, ha azt nézzük, hogy mennyire téma ez ma. Semennyire. Pont azért említem. Pedig a technológia (még) ott van, létezik, működik, bár lehet ez is eltűnik majd egy szép nap mint a Google+, vagy a Google szemüveg. Szegény Google két példa is róluk jutott eszembe, egyensúlyozzuk ki egy kicsit...legyen mondjuk Metaverse. (Bár arról mintha a minap azt olvastam volna, hogy kijött egy olyan verzió, amiben nem rajzfilm krokodilok úsznak be a képbe lábatlan emberek közé.) 

Én onnan szedem le, hogy mi micsoda, illetve mi hol tart éppen, hogy kik kapják fel. Az NFT például talán percekig (jó, volt az egy év is) bírta a komolyan vehető művészeti és a körülötte lévő üzleti világ érdeklődését. Valamit el is ért talán a Pop-Art és digitális művészetek terén. Lett egy csomó gorilla. 

Ami maradt belőle, vagy legalábbis ahol ma tart, az az elviselhetetlen mennyiségű büdös nagy spam áradat, ami minden rajzolással, festéssel, fotózással foglalkozó és a közösségi médiában posztoló embert elérhet. De hogy a szó szoros értelmében ezrével jönnek a kamu profilok a sablon üzenettel, hogy megvenné a műalkotást NFT formában. 

Kelet-Európa a konformista önpusztítás, a lassú depresszió, a Megáll az Idő lelki világa. Mifelénk a nyomor befelé forduló lassú agónia, a beszorítottság, a reményvesztettség, sors, aminek a nyelvi megfelelője a panasz. 

De ha mondjuk az USA, a Közel-Kelet, India vagy Afrika szegénységére nézek ott van egy nálunk szinte ismeretlen vállalkozói szellem. Olyan ez mint a szegény országokhoz köthető sportsikerek. A brazil focista és az etióp vagy kenyai futó sikerében vastagon benne van, hogy nagyjából ez volt az egyetlen esélye nemhogy a kiemelkedésre, hanem a túlélésre. Itt Szingapúrban (bevallottan) azért nincsenek nagy sportsikerek, mert ezer más, könnyebb útja van az érvényesülésnek, mint 15 évig hajnal négykor kelni és egy aszkéta életét élni. 

Ugyanez a mechanizmus működik a vállalkozások körül. A bangladeshi Muhammad Yunus egy olyan térségben fejlesztett ki microhitel programot, ahol nem csak az volt a kihívás, hogy az általa támogatott microvállalkozók (hétköznapi szegény emberek) nem jutottak a hagyományos banki rendszeren keresztül pénzforráshoz, hanem az is, hogy ha ezek az emberek nem kezdtek bele valamibe (vállalkozásba), akkor egész egyszerűen éhenhaltak. De tényleg éhenhaltak..nem annak a szélén táncoltak, vagy 30 évig "krízisben" voltak. (Azért tettem idézőjelbe a krízis szót, mert nincs 30 évig tartó krízis. Az egy életforma, és egyáltalán nincs semmiféle krízis. Aki krízisben van, az vagy meghal, vagy megoldja. Ez a krízis definíciója.)

Szóval ezeken a helyeken a szegénység és a nyomor kitermel egy hihetetlenül rugalmas, állandóan próbálkozó, rendszerint elbukó, de főnix madárként újjászülető nano-, mikrovállalkozói réteget. Magyarul mi ezt a csencselőknek, seftelőknek, vasazóknak, lomizoknak, ügyeskedőknek hívjuk, ismert a jelenség nálunk is, de meglehetősen vékony réteg, a depresszióba hajó reménytelenség jellemzőbb.

Na a digitális világban ők az NFT-sek ma. A Breaking Bad főszereplőjének felesége megvan? Mármint a filmbéli felesége. Amikor forgatták még nem volt NFT. Ő eBay-ezett.

Ez nem azt jelenti, hogy az NFT egyenlő velük. Pusztán azt, hogy jelen pillanatban ők jelentik a use case-t, tehát arra a kérdésre, hogy mi ennek a funkciója, kinek a problémájára ez a válasz, az a válasz, hogy az NFT egyetlen érzékelhető funkciója jelenleg az NFT scammerek kiszolgálása. 

Egy teljesen értéktelen, tartalom és funkció nélküli dolgot lehet értékes, tartalmas és fontos dologként beállítani és aztán arra hivatkozva kamu oldalakra csalva a gyanútlan művészpalántát leszedni párszáz dollárral. 

Ez nem jelenti azt, hogy ez örökre így lesz. Az NFT-nek lehet értelme, ha lesznek szereplők, akik értelemmel töltik meg azt és az ő interakcióik fogják uralni a piacát. Jelenleg én nem látok ilyen szereplőket. 

Majdnem szó szerint ugyanezt le lehetett volna írni a cryptovaluta témában is. Az egy lépéssel beljebb van szerintem. A Bitcoin-nak minden esélye megvan arra, hogy az arany digitális változata legyen és befektetési portfoliók menekülési pozíciója legyen, de ebbe a ruhába még bele kell azért nőni. Addig maradnak a fegyver-, és szervkereskedők, a szervezett bűnözés úgy an block, a fent említett desparate microvállalkozók, és El Salvador.  

Hangsúlyozom a végén megint...ez egy pillanatnyi állapot. Mindkét eszköznek (NFT, Cryptovaluták) megvan az esélye, hogy mainstream váljék belőle.