...és még annyit, hogy...

Egyre nehezebben viselem az értelmiség megnyilvánulásait Magyarországon. Elég sokat írtam már korábban arról, hogy az én élményem az otthoni értelmiségi közeggel a "nem cselekvő értelmiségi"-ként írható le leginkább. És érdekes módon ez jobb és baloldalon tökéletesen ugyanaz csak az intézményeik meg a szavajárásuk más.  Jobboldoldai értelmiségiek általában egy kenetteljes (népi, nemzeti, esetleg vallásos) ködbe burkolóznak, míg a baloldaliak vagy elméletieskednek vagy a jelent meghaladva két (általában soha be nem következő) rendszerrel előrébb gondolkodnak. Náluk ez a látszólagos progresszió ad felmentést a cselekvés alól, az jobboldali értelmiségi már felmentést se kér, ő alapból sértve érzi magát. Nemzetileg, esetleg osztály jelleggel. Mindkét értelmiségi holdudvar nagyon fontos velerájóra a kierekesztés. Mint az orvos írása, szigorúan latin, csak a (szintén beavatott) patikusok által dekódolható, az egyszerű halandó ne értse, semmi köze hozzá, ő csak átéli a betegséget. E...

Onnan érdemes talán indítanom, hogy mostanában engem komolyan foglalkoztat az infokommunikációs technológia, az internet és az azon alapuló szolgáltatások, népszerű weboldalak, alkalmazások rendszere, az általuk generált társadalmi és gazdasági hatások. Tallinnban élve ez talán nem meglepő. Egy digitalizált államigazgatás keretei között egy olyan kultúrába csöppentem, ahol az ICT alapú fejlesztéseknek nem pusztán nagy respektje van, hanem az ország egyfajta komparatív előnyt kovácsolva próbál minél inkább ráállni erre a területre egy intelligens, tudás alapú társadalmat és gazdaságot építve. Szociálpolitikusként az utóbbi két évben finn, svéd és holland egyetemekkel együtt dolgozva elsősorban azzal foglalkozunk, hogy ez a vibráló technikai környezet miképpen fordítható hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hasznára. Helsinkiben az ottani svéd kisebbség képviselőivel kutatjuk a térségben népszerű sharing-economy alapú kezdeményezéseket és közösségeket, Svédországban és Észtországb...