Gyurcsány igazi öszödi beszéde
Én nagyon sokáig megengedő, sőt megértő voltam Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Magam is úgy láttam, hogy ronda karaktergyilkosság áldozata lett, és hogy a FIDESZ későbbi ámokfutásához képest az ő demokratikus elköteleződését nem lehetett kétségbe vonni. Az öszödi beszédet is olyan dolognak tartottam, amiben a szembenézés és a megálljt parancsolás volt a fő motívum és olyan dolgokat mondott ki, amit mindenki tudott és amiket aztán 10-szer, 100-szor erősebben folytattak a Fideszben. Ugyanakkor az is igaz, hogy én is hebrencsnek, szélkakasszerűen forgónak, megbízhatatlannak és alkalmatlannak találtam. De nem annak a démoni alkatnak, amivé beállították. A DK engem sose mozgatott meg, nem értettem miért kell neki visszajönni, de nem volt bennem harag vele szemben, pusztán hiábavalónak, eleve vesztes vállalkozásnak tartottam pont őrá új pártot építeni. Aztán ahogy a DK egyre inkább tűnt egy a Munkáspártra emlékeztető nyugdíjasklubnak azt gondoltam, hogy kb. ugyanaz is fog történni velük,