...és még annyit, hogy...

Az év végén (2024) a lányom elvégezte az általános iskolát Szingapúrban és sikerrel felvételizett az egyik általa kiválasztott helyi középiskolába. Talán ez jó alkalom arra, hogy összefoglaljam eddigi tapasztalatainkat a szingapúri oktatási rendszerről, legalábbis, ami az általános iskolát illeti.  Pár hónappal ezelőtt interjút készített velem egy szakdolgozó egyetemista arról, hogy milyen élményeink voltak az észt és szingapúri iskolákban és ez az interjú külön kitért arra, hogyan láttuk a művészet oktatását ezekben az iskolákban. Ez az interjú is segített nekem, hogy átgondoljam a tapasztalatokat és az interjú beszélgetést szerkesztettem itt át egy kicsit. A lányom az általános iskola első két és fél osztályát Észtországban végezte el, aztán félévkor Szingapúrba költöztünk és mivel itt januárban kezdődik a tanév, újrakezdte a harmadik osztály és itt járta ki az általánis iskola 6 osztályát. (Lévén Szingapúrban 6 osztályos az általános iskola) Kicsit átírva meg kiegészítve de a pá...

Többen megkérdezték tőlem, hogy van-e karácsony Szingapúrban, hogy ünnepli-e az ország, van-e karácsonyi hangulat. Hát rögtön kezdhetem azzal, hogy (legalábbis számomra) nagyon nehéz karácsonyi hangulatot csinálni +32 fokban, tűző napsütésben, pálmafák árnyékában.   A hivatalosabb válasz azonban az, hogy nagyon is van. Egyrészről December 25 munkaszüneti nap (national public holiday) annak jegyében, hogy Szingapúr igyekszik minden az országban jelenlévő nagy kultúra ünnepeit megtartani. A karácsony állami elismerése abban is tetten érhető, hogy az itteni politikai showműsor részeként minden kerület az év egészében tele van plakátolva a helyi közösséget képviselő parlamenti képviselő fotóival és karácsony alkalmával ezek a képviselők karácsonyi kellékek között jelennek meg a képeken. Aztán látjuk őket buddhistának, hindunak, muszlimnak öltözve, amikor más ünnepek jönnek.  A másik dimenzió az, hogy a pénzcsináláshoz nagyon értő szingapúri cégek és kereskedők nem hagyna ki e...

Talán emlékeztek még arra a dán-svéd filmsorozatra, amikor egy holtestet találnak a két országot összekötő híd kellős közepén úgy, hogy a test fele a dán, a másik fele a svéd oldalon van. Így aztán a két ország rendőrsége kénytelen együtt elkezdeni nyomozni és ebből kerekedik ki egy remek történet egyéni karakterek és az országok sajátosságai mentén.  Megvan ennek a filmnek az amerikai-mexikói és szingapúri-maláj változata is.  Arról jutott eszembe a film, hogy végigfutott a szingapúri médián a hír, miszerint 3 hét börtönre ítéltek egy nőt, amiért...... Hát a történet ott kezdődik, hogy a 42 éves hölgy, mint nagyon sokan mások is, rendszeresen jár át a szomszédos Johorba (Malajzia legdélibb szultánsága) vásárolni, egészségügyi szolgáltatásokat igyénybevenni, de sokan mennek szórakozni, wellness, masszázs, vagy egyszerűen enni egy jót, ami nem ízében más, hanem mert harmadát fizetik ugyanazért az ételért a híd egyik oldalán, mint a másikon.  Sietős ugye, autóval mennek, mé...

Egy bejegyzés sorozat negyedik része ez. Azt a témát járom körül, a magam számára is keresve a választ, hogy mi tette Szingapúrt ennyire gyorsan, ennyire sikeres országgá. Az alapállításom az, hogy sok szerencsés körülmény (kedvező földrajzi adottságok, jó időzítés, a környékbeli országok lemaradása) mellett az is nagyban közrejátszott Szingapúr felemelkedéséhez, hogy egy nagyon tudatos fejlesztési terv mentén valósággal be lett törve a lakosság a változáshoz felülírva vallást, kultúrát, nyelvet, identitást, életmódot. Erre utal a sorozat címe is: Boldoggá teszlek ha beledöglesz is . Az első bejegyzése a függetlenné válás és azzal együtt a nemzetté válás kérdését járja körül: https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is.html A második bekezdés a közismert szingapúri szigor és keménység jelenségét próbálja megérteni: https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is-2.html A harmadik bekezés a szingapúriak pragmatizmusát mutatja be: https://www.annyi...

Sokan szokták feltenni nekem a kérdést, hogy miféle diktatúra a szingapúri. Most már lassan 4 éve élek itt és magam is, az első naptól kezdve folyamatosan keresem a választ a kérdésre, hogy mégis miféle hely ez?  Ez egy bejegyzéssorozat harmadik része. Az első két rész itt olvasható: 1.  https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is.html 2.  https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is-2.html A korábban elmondottak alapján (a földrajzi helyhez történelmileg nem kötődő, sokféle vallású és etnikumú lakosság) a modern Szingapúr alapítói, élükön Lee Kuan Yew-val nem kulturális és főleg nem vallási alapon képzelték el az új ország együtt tartását. A hatékony kormányzást és a gazdasági fejlődést tették a figyelmük középpontjába.  Itt azért álljunk meg egy pillanatra. Szerintem nincs kormány, amelyik ne ezt mondaná. Hovatovább ne ez lenne létezésének indoka. Valójában azonban a világ vezetői szinte mindenhol valamiféle szakrális jele...