...és még annyit, hogy...

Talán emlékeztek még arra a dán-svéd filmsorozatra, amikor egy holtestet találnak a két országot összekötő híd kellős közepén úgy, hogy a test fele a dán, a másik fele a svéd oldalon van. Így aztán a két ország rendőrsége kénytelen együtt elkezdeni nyomozni és ebből kerekedik ki egy remek történet egyéni karakterek és az országok sajátosságai mentén.  Megvan ennek a filmnek az amerikai-mexikói és szingapúri-maláj változata is.  Arról jutott eszembe a film, hogy végigfutott a szingapúri médián a hír, miszerint 3 hét börtönre ítéltek egy nőt, amiért...... Hát a történet ott kezdődik, hogy a 42 éves hölgy, mint nagyon sokan mások is, rendszeresen jár át a szomszédos Johorba (Malajzia legdélibb szultánsága) vásárolni, egészségügyi szolgáltatásokat igyénybevenni, de sokan mennek szórakozni, wellness, masszázs, vagy egyszerűen enni egy jót, ami nem ízében más, hanem mert harmadát fizetik ugyanazért az ételért a híd egyik oldalán, mint a másikon.  Sietős ugye, autóval mennek, mé...

Egy bejegyzés sorozat negyedik része ez. Azt a témát járom körül, a magam számára is keresve a választ, hogy mi tette Szingapúrt ennyire gyorsan, ennyire sikeres országgá. Az alapállításom az, hogy sok szerencsés körülmény (kedvező földrajzi adottságok, jó időzítés, a környékbeli országok lemaradása) mellett az is nagyban közrejátszott Szingapúr felemelkedéséhez, hogy egy nagyon tudatos fejlesztési terv mentén valósággal be lett törve a lakosság a változáshoz felülírva vallást, kultúrát, nyelvet, identitást, életmódot. Erre utal a sorozat címe is: Boldoggá teszlek ha beledöglesz is . Az első bejegyzése a függetlenné válás és azzal együtt a nemzetté válás kérdését járja körül: https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is.html A második bekezdés a közismert szingapúri szigor és keménység jelenségét próbálja megérteni: https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is-2.html A harmadik bekezés a szingapúriak pragmatizmusát mutatja be: https://www.annyi...

Sokan szokták feltenni nekem a kérdést, hogy miféle diktatúra a szingapúri. Most már lassan 4 éve élek itt és magam is, az első naptól kezdve folyamatosan keresem a választ a kérdésre, hogy mégis miféle hely ez?  Ez egy bejegyzéssorozat harmadik része. Az első két rész itt olvasható: 1.  https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is.html 2.  https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is-2.html A korábban elmondottak alapján (a földrajzi helyhez történelmileg nem kötődő, sokféle vallású és etnikumú lakosság) a modern Szingapúr alapítói, élükön Lee Kuan Yew-val nem kulturális és főleg nem vallási alapon képzelték el az új ország együtt tartását. A hatékony kormányzást és a gazdasági fejlődést tették a figyelmük középpontjába.  Itt azért álljunk meg egy pillanatra. Szerintem nincs kormány, amelyik ne ezt mondaná. Hovatovább ne ez lenne létezésének indoka. Valójában azonban a világ vezetői szinte mindenhol valamiféle szakrális jele...

Sokan szokták feltenni nekem a kérdést, hogy miféle diktatúra a szingapúri. Most már lassan 4 éve élek itt és magam is, az első naptól kezdve folyamatosan keresem a választ a kérdésre, hogy mégis miféle hely ez?  Ez egy bejegyzéssorozat második része. Az első rész itt olvasható: https://www.annyit.com/2024/10/boldogga-teszlek-ha-beledoglesz-is.html A második világháború éveiben Szingapúr japán megszállás alatt volt. A japán propaganda a nyugati kolonizáció alóli felszabadulásként próbálta keretezni az eseményeket, de valójában egy nagyon brutális elnyomásban volt a többnyire kínai etnikumú szingapúriaknak része. Japán már évekkel a világháború kitörése előtt háborúban állt kínával és a szingapúri kínaiak értelemszerűen inkább kínát támogatták. Nem csak a véleményükkel, hanem anyagiakkal is.  A japánok ezt nem felejtették el, hosszú listáik voltak, akiket egyenként levadásztak, de több tízezer embert az utcáról elhurcolva a tengerparton végeztek ki, pusztán mert kínaiak voltak....

Sokan szokták feltenni nekem a kérdést, hogy miféle diktatúra a szingapúri. Most már lassan 4 éve élek itt és magam is, az első naptól kezdve folyamatosan keresem a választ a kérdésre, hogy mégis miféle hely ez? És időközönként megpróbálok rá válaszolni. Mindig mást, ahogy, vagyis ahol éppen tartok. Én 18 évet éltem a Kádár rendszerben, ezért eleinte azt mondtam (magamnak és másoknak is), hogy Szingapúr olyan mintha a Kádár rendszer sikerült volna. Mármint gazdaságilag....legalább. Hogy képzeljük el, hogy az 1968-as új gazdasági mechanizmus bejön, 56 élménye távolodik, évről évre jobban élnek az emberek, a vályogviskók kádárkockára vagy jobb helyeken két-három szintes családi házakra cserélődnek a valaha 3 millió koldus országában táncdalfesztivált vagy Ki mit tud?-ot nézni sietnek haza az emberek a hálószerű bevásárlótáskáikkal lakótelepi lakásaikba. Már befizettek a ladára, nyáron meg kapnak beutalót Akaliba. Mindeközben vonalas egypártrendszer van, szürke öltönyös pártfunkcionáriuso...

Meglepő volt számomra, amikor előszőr szembesültem azzal, hogy Szingapúr folyamatos fejlődésének egyik (de nem egyetlen) motorja az állandó szorongás. Szorongás attól, hogy a megszerzett pozíció, gazdagság, jólét elveszik.  Mert magamtól azt gondoltam, hogy egy bizonyos fejlettségi és jóléti szint az megnyugvással, egyfajta elégedettséggel jár. De nem ez a helyzet. Miközben Szingapúr szinten minden elképzelhető mutatóban toronymagasan kiemelkedik a dél-kelet ázsiai régióban, explicit módon elhangzik kormányzati érvelésekben, interjúkban, elemzésekben, hogy a megszerzett pozíciókat nagyon könnyen elveszítheti. Csak a folyamatos kemény munka és az állandó megújulás biztosíthatja azt.  Az új TUAS-i kikötő építésének példája érzékletesen szemléletette számomra ezt az előremenekülési stratégiát, az állandó versenyt és annak részeként a folyamatos fejlesztéseket.  Szingapúr stratégiai jelentőségét az adja, hogy a világkereskedelem áruforgalmának mintegy 30%-a zajlik a Malaka sz...

Megkérdeztem a 12 éves lányomat, aki Szingapúrban jár általános iskolába, hogy miképpen szabályozzák a mobiltelefon használatot az iskolában? Azt magamtól is tudom, hogy nem lehet mobiltelefont használni, mert emlékszem benne volt a szabályokban és onnan is, hogy a lányomat sose lehet elérni reggel nyolc és délurán fél kettő között a telefonján. Mobiltelefonja, itt is minden gyereknek van (olyan 8 éves kortól jellemzően) és nem lehet őket leakasztani róla. Mondjuk éppenséggel a szüleiket sem.  Szóval a válasz az, hogy Szingapúrban nem használhatják a gyerekek a mobiltelefonjukat iskolaidő alatt, azonban a telefonok náluk vannak, nem szedik el tőlük. Ha úgy érzik fel kell hívniuk a szüleiket vagy bármit el kell intézniük telefonon, akkor erre lehetőségük van a central office (központi iroda) nevű helyiségben, ami egy tanári, adminisztrációs helyiség (tanulmányi osztály?) és recepció egyszerre. Itt használhatják a telefonjukat vagy ha nincs, a vonalas készüléket használva felhívhatjá...

Jelentős szociális támogatásokat jelentett be a szingapúri kormány. Pontosabban az új szingapúri miniszterelnök, aki alig egy hónapja vette át az ország irányítását.  A "Major reset" of policies and mindset jelmondattal felvezetett intézkedések valóban nagy fordulatot jelentenek, elsősorban a lakosság támogatása terén.  Például eddig nem létezett munkanélküli segély/járadék az országban, a kormány az öngondoskodást preferálta és a továbbképzéseket, átképzéseket, elhelyezkedést segítő szolgáltatásokat támogatták inkább. Most maximum 6 hónap időtartamra havi $6000 támogatást kaphatnak azok, akik önhibájukon kívül (például leépítések következtében) elveszítik állásukat és csatlakoznak valamelyik átképzési programhoz illetve igénybe veszik karrier coach-ok szolgáltatásait. Havi $6000 az mai árfolyamon olyan 1,6 millió forint, és ha teljes összeget nézzük: $36000 az majdnem 10 millió (9,8 millió) forintnak megfelelő összeg. Az Szingapúrban is nagy pénz. (Update: időközben megjele...

Megyek le, délelőtt, olyan 11 óra magasságában az uszodába...és a házunk oldalában látom, hogy egy idős néni térdepel a fúben. Mellette a segítője, egy fülöp szigeteki, vagy indonéz asszony, kétségbeesetten integet, hogy menjek segítsek neki.  Az első gondolatom az volt, hogy elesett szegény, fel kell majd emelni. Már azon törtem a fejem, hogy miképpen fogom ezt megoldani. Most szedték le a rögzítést az eltört jobb csuklómról. Jobb volt, míg fent volt, az embereknek nem jutott eszébe segítséget kérni egy törött kezű szerencsétlentől. De most már megint épkézláb férfi lettem és le is csaptak rám. Igaz magamtól is odamentem volna, olyan csepp volt az a néni, bal kézzel is simán felemelem. Ez volt a terv. De mire odaértem hozzájuk kiderült nem őt, hanem a csatornafedelet kell majd felemelnem. Ugyanis a néni nem elesett, hanem letérdelt oda és tapodtat sem volt hajlandó elmozdulni, amíg ki nem halássza a csatornába esett 1 dollárosát. Ahogy itt mindenki, ők is kevert kínai és angol nye...

Itt a nyár, mármint itt mindig nyár van, de otthon még van értelme a mondatnak. Európában most van nyár. De nagyon úgy tűnik hamarosan ott is örökké nyár lesz. Illetve lesz egy régi nyár, meg lesz a mindent sivataggá perzselő hőség.  Nem tudom megjósolni, az általam olvasottakból megítélni a pontos várható következményeket. Pedig nem gondolom, hogy keveset olvasnék, tájékozódnék a témában. De akkora a zaj és olyan sok a bizonytalanság, hogy nagyon nehéz megmondani pontosan mi lesz. Egy biztos. Semmi sem lesz olyan, mint amilyen volt. Hogy ezt az ember okozza, a szennyező ipar, vagy a bolygó természetes ciklusa tulajdonképpen mindegy. A tényen, hogy minden megváltozik, nem változtat.  Amikor Észtországban éltem folyton azt hallottam, hogy őket (mármint az észak-európaiakat) fogja legkevésbbé érinteni a klímaváltozás. Talán még jó irányba is változnak a dolgok, több növény és állat él meg a most hideg és zord térségben, enyhül a levegő, elviselhetőbb lesz a klíma. Az emelkedő te...