...és még annyit, hogy...

A Corleone családban az volt a szokás, hogy az ebédlőasztalnál nem beszélnek "üzletről". Igazi régi polgári hagyomány ez. Megadjuk az ételnek és a családi együttlétnek azt a tiszteletet, ami megilleti és egyúttal figyelmeztetjük, fegyelmezzük magunkat, hogy mivégre is van az egész üzlet...hát, azokért a pillanatokért, amiket a családdal együtt tölthetünk.  A szemen átlövős gyilkosságok, zsinórral fojtás, csónakból tóba lövés, lófejes nyomásgyakorlás az a szürke hétköznapok része, a munka világa, amit az ember nem visz be a hálószobájába, de még a nappalijába se.  Ez az erkölcsi kettőség ez a folyamatos párhuzam vizuálisan is végigkíséri az egész triológiát.  A legerősebb részek azok, amikor valamilyen vallási szempontból meghitt jelenetek (körmenet, keresztelő) közben zajlanak brutális gyilkosságok. Én valahogy így képzeltem a NER viszonyát is a saját szennyeséhez. Hogy van a dolgoknak egy felszíne (isten, haza, család) és egy fonákja (egy bűnszervezetet működtetünk csak ...

Hát így feslik majd fel a szövet. A NER szövete. Mint ahogy ennek az  ex-miniszterasszonynak a férje most hirtelen megvilágosodik és kiismeri Rogán Antalt.  Ez mindig igazán érdekes, kétségbeejtően gyakran visszatérő eleme a magyar történelemnek.  Magyar Péter helyi értékét az interjúja elején tett egyik megállapítása adja: "Soha kifele nem beszéltem.....van egy véd és dac szövetség..." Szinte semmit nem mondott, amit ne tudna bármelyik épeszű ember, már amennyi még maradt Magyarországon. Az az ő hozzáadott értéke és az teremt számára kiemelt pozíciót, hogy ő ebből a véd és dac szövetségből beszélt ki.  Nagyon helytálló ez a kifejezés, én a dacra helyezném a hangsúlyt mert abban van az a fajta rejtőzködés, amiben lehet tudni, hogy itt mi valami sötét dolgot csinálunk, amiből nincs kibeszélés.   Hát ezt járjuk azért körbe, mert egy ilyen vértelen diktatúrában éppen ekörül alakulhat a "kisnyilasok" későbbi megítélése. Nagyon figyelmesen végighallgattam ezt az...