...és még annyit, hogy...

Felkavarta az amúgy sem állóvizet Szingapúrban az új miniszterelnök bejelentése a családtámogatási rendszer átalakításáról. A téma a helyi viszonyokon túlmenően is érdekes, mert a fejlett világban a születések számának csökkenése általános jelenség, és érdemes odafigyelni arra, hogy milyen válaszokat adnak erre különböző országokban.  Magyarországon, és én Észtországban is ezt látom, van ezzel kapcsolatban egy ijedt elutasítás.  A születések számának csökkenése elfogadhatatlan, az maga a probléma, amit kezelni kell, a tendenciát vissza kell fordítani. Mindkét országban jelen vannak olyan szélsőséges hangok, miszerint akár egy másik jog - történetesen a nők önrendelkezésének joga - kárára is lépéseket kell tenni, akkor amikor a nemzet léte van veszélyben (ez észt szélsőjobbos körökben - persze mindig férfiak szájából - egészen elterjedt). Magyarországon is nagyon erős az a narratíva, miszerint a nők (családok) hazafias kötelessége a gyermekvállalás ("szülsz te rendesen?")....

Szokatlan nagy botrány rázta meg a közéletet Észtországban. Egy alapítványi kutatóintézet és a legnagyobb észt egyetem (University of Tartu) közreműködésével tervezett kérdőíves felmérést kellett leállítani miután felháborodás futott végig az országban a kérdőív kérdései és háttere miatt. Röviden: A kérdőív készítői gyermektelen nők adatait szerezték meg az észt népességnyilvántartásból és több tízezer nőnek küldtek kérdőívet rákérdezve szexuális orientációjukra, politikai preferenciáikra és arra, miért nem vállalnak gyereket.  Mielőtt még továbbmennék az ügy hátterének feltárásában, egy percre időzzünk el ezen a szinten. Már csak azért is, mert több bíráló hang problémásnak találta már ezeket a kérdéseket is. Felteheti-e egy szociológus a kérdést, hogy miért nem szülnek gyereket a nők?  Az én rövid válaszom: igen, felteheti.  A szociológia társadalmi jelenségeket vizsgál, a népesség reprodukciója pedig társadalmi jelenség.A szülétési ráta egy országban évtizedek ha nem é...

Rövid verzió, mintha egy tweet lenne: Ezek a szervilis faszok elmehetnek a picsába. A hoszabb bejegyzés: Az ÁSZ-ért azért kár egyébként, mert lánykorában voltak a szervezetnek kiemelkedő pillanatai. Én máig elismeréssel gondolok vissza az általuk 2012-ben publikált "Jelentés a pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről" dokumentumra. Ahhoz képest, hogy egy pénzügyi szemléletű felügyeleti szerv készítette az a dokumentum általam korábban sosem látott szakmai és módszertani alapossággal tekintette át a szférát messze túlnyúlva a szigorú értelemben vett pénzügyi szempontokon. Odáig ragadtatták magukat, hogy mivel a mérhetőséget szolgáló valóban mérhető szakmai indikátorokat nem találtak, hát fogták magukat és gyártottak párat.  Indikátorok nélkül ugyanis nagyon nehéz megmondani, hogy az állam hatékonyan költi-e a pénzét. És abban az időben (talán ma is, én nem követem) a szakmai dokumentumokban az a fajta kenegetés ment, hogy mivel nem lehet pontosan megmondani, h...