...és még annyit, hogy...

Érdekesen alakul a modern formában újjáéleszteni kívánt mezőgazdaság helyzete Szingapúrban. Pár évvel ezelőtt (2019-ben) nagy lendülettel nekiláttak városi körülmények között, modern technológiák alkalmazásával egy teljesen új mezőgazdasági koncepciónak, ami most megrekedni látszik. Szingapúr területének mára mindössze 1%-án zajlik mezőgazdasági tevékenység vagy állattenyésztés.  Ezen az 1%-on három tojásokat adó tyúktelepet, 115 zöldségfarmot és 131 haltenyészetet találunk.  A szigetország a 70-es évektől kezdve, tehát tulajdonképpen a függetlenné válás után közvetlenül felszámolta a korábban egyébként kiterjedt mezőgazdasági tevékenységét. Elég hamar meghozták azt a döntést, hogy a rendelkezésükre álló kis helyen elsősorban a modern iparosításnak (ez ma már inkább elektronikai illetve újabban biotechnológiai csúcstechnológiát jelent) és az urbanizációnak adnak teret. Az itt jellemző voluntarista módon szinte egycsapásra beszüntették a mezőgazdaságot és az állattenyésztést, a...

Van egy sajátos játék Szingapúr és szomszédja (Malajzia és Indonézia) között. Mivel az apró szigetország szinte minden nyersanyagból és mezőgazdasági termékből behozatalra szorul az egyik dimenzió, ahol időről időre meg lehet szorongatni az a sziget számára fontos termékek eladásának betiltása vagy megtagadása. Ez történik most is. Egy olyan időszakban, amikor az egész világ egy közelgő élelmiszerválságtól retteg, Malajzia az otthon fellépő áruhány miatt megtiltotta a csirke exportját 2022 június 1-i hatállyal. Szingapúrban nincs érdemi mezőgazdasági tevékenység és állattartás sincs. A halpiacon és a háziállat/kisállat kereskedésen felül fogyasztásra szánt élőállat tartás sincs, de a piacon sem lehet ilyeneket árulni. Az utolsó sertésfarm 1989-ben zárt be, tehénfarmból meg néhány a hindu hagyományt követő (tehát a teheneket nem leölő) tejüzem maradt, ami ma már inkább kulturális, turisztikai jelentőségű mintsem saját tejiparról lehetne beszélni.  Ebben a technikailag elég bénára ...